Egy két varázsige elmormolása még nem húzza ki a válságból az országot, de a jó tervezés mégis varázslatos eredményeket hozhat. Természetesen a sikerhez az összefogás is elengedhetetlen. Az Új Széchenyi Terv – ahogyan az ezt megelőző is –, az állam, az önkormányzatok és a vállalkozók együttes kockázatviselésére épül. Az Új Széchenyi terv 2012 programban az állam a fejlesztési kockázatközösségben főként a Magyarország rendelkezésére bocsátott, az EU-tól kapható támogatásokkal szállt be.

A következő ingatlan típusok tulajdonosai pályázhattak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fűtési rendszerek korszerűsítésére kiírt támogatására: családi ház, sorház, ikerház, társasház maximum 4 lakásig. Társasházakban lévő lakások egymagukban is benyújthattak pályázatot, ha önállóan (lakásfűtő, hűtő, használati melegvíz-termelő) működtetett berendezéseik vannak. A hétköznapok során Társasházi pályázatok 2012 néven is emlegetett lehetőség tehát több módon is kihasználható volt.

2011-2013 
között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően a tervek szerint megerősödik a gazdaság. A különféle tervekbe foglalt pályázatok és prioritást élvező projektek harmonizálnak az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) megfogalmazott hét kitörési ponthoz, amelyek elindítják a gazdasági növekedés megalapozását, továbbá lendületet adnak Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez. Ezekhez a kitörési pontokhoz szolgáltak forrásul a Széchenyi terv pályázatok.

Napjainkban a hazánkban igénybe vett energia közel 40%-át épületekben hasznosítjuk, aminek körülbelül kétharmadát fűtésre és hűtésre fordítjuk. Épített lakókörnyezetünk CO2 kibocsátása jelentősen megelőzi az ipart, a közlekedést és a földművelést. Ezt a tényt figyelembe véve a Széchenyi terv pályázatok 2012 sikere mind az energiahatékonyság, mind a környezetvédelem területén kedvező változást hozott.